© Rawn Clark, fordította: Chrenkó Ferenc
A Gebura meditáció kinyomtatható pdf-ben letölthető:
Az eredeti weblap http://abardoncompanion.de/8T-Geburah.html
Az eredeti könyv pdf-ben: http://abardoncompanion.de/8TBook.pdf
A képek eredeti méretben innen tölthetők le: http://abardoncompanion.de/8T-GeburahImages.zip

Bevezetés 

Jeszod fölé való emelkedésünkhöz hasonlóan, ami a Formához/Hodhoz, majd az Erőhöz/Necahhoz vezetett minket, Tiferet fölé való emelkedésünk újra a szélső oszlopok Erő-Forma polaritásába vezet minket. Az Egyéni Én szintjén a Forma pólusát Gebura jelképezi, ami erőt, hatalmat, képességet jelent és a Marssal, a vörös bolygóval függ össze. Az Erőt Gedula jelképezi, ami “nagyság, nagyszerűség, felség, pompa” jelentésű és a Jupiter bolygóval van megfelelésben.
Ezek felett a pályájukat meghatározó, és az Énnek az Egyéninél még sokkal finomabb és mérhehetetlenül teljesebb szintjét képviselő Bina/Szaturnusz helyezkedik el. Bár Bina/Szaturnusz (3. szféra) a Forma szélső oszlopán foglal helyet, a létezésnek nem polarizált állapotát jelképezi. Ez az a szint, ahol már minden polaritás kiegyenlítődik és ahol minden ellentét egyesül.
Az ősi asztrológiában a Szaturnuszt látták a legkülső bolygónak, így az jelképezte az emberi megtapasztalás határait. Keringési pályája jelképesen és ténylegesen is tartalmazza, magában foglalja minden belső bolygó pályáját és befolyását. Az Isteni és az emberi közötti határfelületet jelképezte – azt a felületet, amit az Isteni arcaként mi emberként ténylegesen megpillanthatunk (így a helye a Forma oszlopa tetején van).
Gebura/Mars jelentőségének és a Templom jelentésének megértéséhez szükséges az összefüggések kifejtése és ez némi kifejtést igényel. Lehet, hogy többször is el kell olvasni, hogy ért(elmez)hető legyen. . .

Bina (jelentése: “megértés”, “tisztánlátás”, “intelligencia”) a időrendiség/sorrendiség/szekvencia (vagyis a téridő) tartományán kívül létezik. A Bina tudatosság tapasztalása az öröklét perspektívájából történik, amelyből egyszerre látható át a tér-idő-sorrendiség egész végtelensége. A Bina megtapasztalás nincs felosztva a múlt-jelen-jövő, vagy a kezdet-közép-vég hármasságára, hanem a sorrendiségen felül áll. Kezdet, közép és vég olyan megtapasztalásként/érzékelésként jelenik meg, amelyben a dolgok egyszerre léteznek, nem pedig különálló dolgok követik egymást. A múltat, a jelent és a jövőt egyetlen most foglalja magába, amelynek nem-sorrendi megtapasztalása ezen a szinten ugyanolyan minőségű, amilyet mi csak a fizikai jelen-pillanatban tapasztalunk.
Bina/Szaturnusz magában rejti minden dolog nem-sorrendi lehetőségét, de ezek nem jelennek, valósulnak meg -legalábbis nem véges módon- magában Binában. Bina lehetőségei manifesztálódásának első lépcsőfoka a sorrendiségbe helyezés művelete, vagy a dolgok összefüggésbe és (sor)rendbe rendezése.
A nem-sorrendi lehetőség sorrendivé tétele két póluson keresztül ér el egy egységes egyensúlyt (Tiferet). Az első pólus az összetartozás, melyet Gedula/Jupiter jelképez (4. szféra). Itt kerül bevezetésre a hasonlóság tényezője, és a lehetőségek a “hasonló a hasonlót vonzza” természeti törvény alapján kapcsolódnak. A sorrendiség ezen a szinten, persze, nem a különbözőségen, hanem a hasonlóságon alapul. Ezért Gedula/Jupiter Heszed néven is ismert, ami “könyörület, együttérzés, szerető kedvesség” jelentésű.
A második pólus azé az elkülönülésé, elzárkózásé, melyet Gebura/Mars (5. szféra) szimbolizál. Ez a különbözés tényezőjét hozza be, és a lehetőségek melyek hasonlóságuk révén már összefüggésbe kerültek, most különbözőségeik alapján szétválnak. A “hasonló” elkülönül a “különbözőtől” – az ‘én’ határozza meg a ‘más(ika)t’. A sorrendiség ezen a fokozaton/szinten nem a vonzáson, hanem a taszításon alapul. Itt tehát ridegségről, erőről (Gebura) és félelemről (Pachad – az 5. szféra egy másik neve) van szó.
Gebura/Mars szintjén Bina/Szaturnusz nem-sorrendi lehetőségei igen határozottan sorrendi, Individuális dolgokká válnak. Gebura szintjén minden különálló dolog a végtelen Bina-lehetőség egy behatárolt részének a megjelenése/megvalósulása. Itt a létezés perspektívája/tapasztalata összefüggéseken alapuló és sorrendi. Ezen a szinten a megtapasztalás múltra-jelenre-jövőre bomlik, egyik gondolat követi a másikat, stb.
A Kabbala Nyugati Hermetikus Hagyományában a “VII: A Diadalszekér” Tarot kártya fejezi ki a nem sorrendi Bina / Szaturnusz és a sorrendi Gebura/Mars közötti összekapcsolódottságot.
Ez a Tarot kép ábrázolja a Gebura Egyénit a Bina-teljességhez, azaz az éber tudatosság most-ságához kapcsoló hasonlóságokat.
A “VII: A Diadalszekér” ábrázolja azt a megtapasztalást, amit egy sorrendi tudat él meg a tér-idő-sorrendiségben. A hajtó jelképezi az egyént, magának az éber tudatnak a sorrendi elemét. A szekér a jelen-pillanatot jelképezi – az egyetlen helyet, ahol a most-ságot megtapasztaljuk. A szekér (jelen-pillanat) kicsinysége korlátok közé szorítja a hajtót és jelképesen megmutatja a sorrendi tudat erejének határait.
A szekér mögött hagyott út mentén épületeket és hegyeket látunk. Ezek jelképezik a múltat, mely a jelen-pillanatokból múlt-pillanatokba való “áthaladása” révén összefüggő formává kristályosodott.
A szekér előre néz és mintha kilépne a kétdimenziós kártyalapból. Ez a sorrendiségben létező egyénnek a jövőhöz való viszonyát ábrázolja. A jelen-pillanat számára a jövő egy másik dimenzióként létezik.
Valójában a jelen-pillanat illúzió, mert időtartama végtelenül parányi. Nem magában és magától létező, hanem valójában a pengevékonyságú határfelület a múlt és a jövő között. A jelen-pillanat az, ahol a múlt-testét (ami van) megérinti a változás szüntelen ereje (ami lesz). Ez az érintkezés folyamatos és önmagában még nem sorrendi – soha nem különül el múlt és jövő.
A sorrendivé vált egyéni jelen-pillanat megtapasztalásnak van egy bizonyos most-ság minősége. A most-ságnak ez a minősége ugyanaz, amivel a Bina-tudatosság egyszerre megtapasztalja a múltat, a jelent és a jövőt. A különbség abban rejlik, hogy csak a múlt és jövő jelen-pillanatbeli határfelülete helyett Bina egyszerre tartalmazza a múltat ÉS a jelent ÉS a jövőt is.
A VII. Diadalszekér arra tanít minket, hogy a jelen-pillanat most-sága az, ami az Egyénit és Binát összekapcsolja. Ezt a most-ságot a sorrendi jelen-pillanaton túlra kiterjesztve kerülünk kapcsolatba Bina/Szaturnusz nem-sorrendi, mindent magába foglaló nézőpontjával.
Gebura/Mars tettet, erőt/hatalmat, döntést, választást és megítélést jelent. Ezen a szinten a szekér látszólag folyamatosan előre halad a tér-idő sorrendiségén át. A Tarot kép más változataiban a mozgatóerőt más módon érzékeltetik. Némelyiken a kerekek forognak és a szekeret teremtmények húzzák az úton, világosan jelképezve ezzel a jelen-pillanat látszólagos előrehaladását az időben; míg más ábrákon a teremtmények tétlenek és a kerekek állnak.
Utóbbi az idő “haladásának” illuzórikus mivoltát mutatja.
Bizonyos értelemben az Egyéni nem halad az időben, hanem mozdulatlan és a téridő mozog körülötte. A sorrendi tudatosság mindig a jelen-pillanatba zárva utazik és a megtapasztalás most-ságának az azonossága és állandósága az, ami az Egyéni tudatosságot meghatározza.
Testet öltött emberekként vagy “utazunk” a jelen-pillanat szekerén, vagy a kantárt megragadjuk és “hajtjuk” a szekeret. A szekér hajtása Geburai tett, amely megítéléssel/választással, komolysággal, döntéshozatallal, stb. jár.
A Gebura Templom az erőnket jelképezi, amivel képesek vagyunk jelen-pillanat most-ságának szekerét hajtani.
A Templom ötoldalú felépítése a pentagrammát követi, ami a saját Egyéni akarat érvényesítéséhez szükséges emberi erő elsődleges jelképe.
A pentagramma legfelső csúcsa az Éter jelképe, ami a hasonlóság, közösség Egy Eleme. Ez megfelel a Bina-lehetőségeknek, amelyek Gedula (4. szféra) Erő-pólusán alászállva sorrendivé váltak és elrendeződtek a Jupiteri hasonlóságaiknak megfelelően. Az Éter tehát a mindent összekapcsoló Erő. A “VII: A Diadalszekérben” az univerzális Étert az Egyéni szinten maga a hajtó jelképezi.
A pentagramma másik négy, lejjebb lévő csúcsa a már ismerős Négy Elemhez tartozik. Ezek jelképezik az elkülönülés, szétválás fázisait, amelyeken keresztül az egyesítő Éter áthalad amikor alászállva manifesztálódik. Egyben megfelelnek a négyoldalú szekér zárt terének is a “VII: A Diadalszekérben” beleértve azt is, hogy ereje az Éternek csak a jelen-pillanat most-ságában van.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy az Éter a Négy Elemen keresztül manifesztálja (az elkülönítés aktusaként) a benne rejlő lehetőségeket. Ezt az elkülönülésbe való dinamikus átmenetet jelképezi a pentagramma. Az alakzat vonalait követve az Éter alászáll a Tűzbe, átmegy a Levegőhöz, utána a Vízhez, és végül a Földhöz, majd innen visszatér az Éterhez. Az Éternek ezt a Négy Elemen át, majd vissza az Éterhez való végtelen, sorrendi körforgását nevezzük “az Elemek körforgásának”.
A modern szertartásokban a pentagrammát egyrészt arra használjuk, hogy az Éter/akarat-erő megnyilvánult Elem-Formába szálljon le, vagy fordítva, az Éter szálljon fel a Formából vissza az Erőhöz. Gyakorlatilag a pentagramma alkalmazásával “lehívunk”, “megidézünk”, vagy “eltávolítunk”, “elküldünk” egy bizonyos Erőt.
Eltérőek a vélemények arról, hogy miből is áll egy megidéző és egy elküldő pentagramma. Tudtommal a Wicca hagyományban egy boszorkány az Étert lehozza a Földhöz, majd fel a Vízhez, aztán vízszintesen a Levegőhöz, le a Tűzhöz és vissza fel az Éterhez – így idézi meg a Szellemet. Az elküldés fordított sorrendben történik, azt a Földtől kezdve az Éterhez, le a Tűzhöz, fel a Levegőhöz, át a Vízhez hajtja végre és végül a Földben fejezi be.
A Hermetikus hagyomány viszont eltérően, az “Elemek körforgásához” közelebb álló módon használja a pentagrammát, és az óramutató járása szerint sorrend felel meg az idézésnek, az ellenkező sorrend pedig az elküldésnek.
A pentagram használatában mutatkozó eltérés a két hagyomány alapfilozófiája közti különbséget is illusztrálja. A két módszer kissé más az Erő használatának megközelítésében. A Hermetikus mód nagyon racionális, tudományos és egy archetipikus mentális mintát követ, míg a Wicca megközelítés nagyon érzelmi, zsigeri szintű, intuitív és földhözragadt, amely egy nagyon gyakorlatias tapasztalati mintához kötődik. Szerintem a Hermetikus mód megfelel a háború maszkulin római istenének, Marsnak, míg a Wicca az erőnknek/hatalmunknak egy átfogóbb, befogadóbb feminin megközelítése.
Például egy boszorkány idézéskor az Étert közvetlenül a fizikai közegbe (Föld) vonja. Amit elvetette (mint magot a földbe, vagyis (el)földelte), az felemelkedik/fejlődik/megérik az Elemeken keresztül, míg végül újra eléri az Étert. Az Az Elemeken való áthaladása megváltoztatja – ezáltal visszatérése az Éterhez az önmegvalósítás útja. Hasonlóképpen egy boszorkány a Földtől közvetlenül az Éter irányába küldi vissza az Erőt -azonnal kiszabadítva azt a Formájából- és ezután vezeti végig le a Földhöz. Áthaladása az Elemek során megváltoztatja, így megtisztulva és egy sokkal jobban önmegvalósított Formában tér vissza a Földhöz. A boszorkány számára mind az idézés, mind pedig az elküldés áldást jelent, amely erőt ad az önmegvalósításhoz és a fejlődéshez.
A Hermetikus számára a pentagramma inkább cél-, mint folyamat-orientált. A Hermetikus mágus az Étert/Erőt lefelé, az Elemek során át vonja a Föld Elemhez. Ez a folyamat egyrészt elkülönítés, másrészt az anyagi formának egy alapeszme köré való megteremtése. Amint eléri a Föld Elem sűrűségét, a visszatérés/emelkedés az Éterhez csupán újra összekapcsolja a Formát a belső Erejével. Ez egy meghatározott és Egyénivé tett formát eredményez – a célt, amivel az előbb kezdtem.
A Hermetikus visszaküldés ugyanígy célorientált. Az elküldés a Földdel/Formával kezdődik és onnan halad végig felfelé az Elemek során, míg el nem ér egy könnyűvé, tisztábbá tett Éter állapotot. Miután így meg lett tisztítva, az Étert/Erőt közvetlenül visszahozzuk a mágus választotta Földhöz/Formához. Ez megint egy konkrétan meghatározott Egyéni formát/célt ér el.
A Gebura templom olyan kialakítású, hogy megfelelő legyen mindegyik említett módszer szerinti tevékenységhez, és mindkét módszert meg fogjuk ismerni meditációnk során.
A Templom mind az öt oldalánál egy-egy árkád található, melyeket egy-egy, a megfelelő Elem szimbólumával hímzett függöny takar. Ezek a szimbólumok a mágus által használt alapvető “Elemi Eszközök”. Mindegyik azt jelképezi, miképp használjuk az Elemeket, hogy Egyéni akaratunkat megvalósítsuk. 

Az Éter Kerék öt részből áll: egy középpont (Éter); három, a középpontot metsző egyenes (Tűz, Levegő, Víz, amelyek a középpontból sugároznak elő és három pozitív és három negatív pólusra polarizálódnak) és a kerület (Föld Elem). Ez így a különbözővé válás, szétválás lehetőségét jelképezi, és azért éppen kerék, mert dinamikus dologról van szó, amelyet mozgásba hozhatunk.
Az Elemek sorrendjét követve, az okot, az Étert átvezetjük a Tűz pálcáján, miáltal egy bizonyos irányt adunk neki és minden akaraterőnkkel egy meghatározott célra irányítjuk. A Tüzet az intellektusunk minden erejével átvezetjük a Levegő Tőrön, ahol szétválik, hogy mi legyen és mi ne legyen.
Az így differeciálódott Levegőt átvezetjük a Víz Kelyhen, ami ott az adott céllal kapcsolatos vágyunk minden szenvedélye által személyessé válik. Az így személyessé tett Vizet átvezetjük a Föld Pentakulumon, ahol minden erő természetes módon összesűrűsödik egy bizonyos anyagi formába. (pentakulum=körbe zárt pentagramma – a ford.)
Ezek az Eszközök ellenkező sorrendben is működnek: A Földet/Formát leválasztjuk a Pentakulumról, és a Kehelyben lévő folyadékká redukáljuk. A Vizet kiöntjük a Kehelyből és páráját a Levegő Tőr gyűjti össze. A Tőr tiszta energiává redukálva szétszórja a Levegőt. A Tűz Pálca vonja magához az energiát, ami onnan tiszta fényként sugárzik elő. A fény a forgó Éter Kerék sötét középpontjába kerül, stb.
Az Elemi eszközöket egy rituális Körben használjuk. A Mars Karddal végezzük a Kör mágikus “megrajzolását”. Ez ugyanaz a pallos, amelyet a Tiferet Templomunkban a medence szélén láttunk feküdni.
Ahogy korábban, a Kard most is két dolgot jelképez: Először is az Egyéni képességét jelképezi arra, hogy erejével uralmat gyakoroljon az én személyes és fizikai aspektusa felett. Ebben az értelemben a Kard ennek az erőhasználatnak többféle megközelítését jelképezi – egy kardot lehet védekezésre, támadásra, megvágásra, levágásra, szétvágásra, elpusztításra, megvédésre, korlátozásra használni, vagy akár szertartásos étkezés során a rituális kenyér megszegésére is használhatjuk. Akárhogy használjuk is, mérete és súlya miatt a Mars Kardot két kézzel forgatjuk. Másképp szólva, a teljes Egyéni – a Kegyelem/Erő és a Komolyság/Forma mindkét pólusa – szükséges a Kard forgatásához. Mivel egyensúly szükséges egy pallos megtartásához és az elesés nélküli forgatásához, csakis a Tiferet egyensúlyában gyökerező Egyéni-én képes a Mars Kardot hatékonyan forgatni. A Kard használata nagy felelősséggel is jár, mivel nehéz megállítani egy pallost, ha már meglendítetted. A súly a lendület erejével mozog ha már mozgásba hoztad, szóval nagyon oda kell figyelni, hogyan forgatjuk.
Másodszor a Kard az Egyéni jelen-pillanatának a most-ságát jelképezi. A Kard a jelen-pillanatot az ami-volt (múlt) és az ami-lesz (jövő) közötti pengevékony határfelületként határozza meg. A Kard vágóélének most-ság élessége által elválasztja a múltat és a jövőt, miáltal egy szupervékony saját dimenziót hoz létre. Más szóval a Kardnak csakis a jelen-pillanat most-ságág belül van ereje. Az a feladata, hogy a Jupiteri hasonlóságot vagy elő-sorrendiséget lehozza az aktuális jelen-pillanat most-ságának nagymértékben sorrendi birodalmába. Ez a megkülönböztetés, elhatárolás, egyéniesítés, stb. egy módja.
A Mars Karddal mágikusan “rajzolunk” egy rituális kört a Gebura Templomban, hogy megismerkedjetek a használatával. A két kézzel tartott Kardnak a testünkhöz képest kifelé mutató hegyével megérintjük a Templom függönyét díszítő Éter Kerék közppontját. A Kard kivonja a lila Éter-fényt és telítődik annak erejével. Majd az Étert a Kard kivetíti a hegyéből és egy olyan Éterből való Kört alkotunk az óramutató járása szerinti irányban a Templom körül, amely pontosan az Éter Kerék középpontjában kezdődik és végződik. Ez a művelet behatárolja azt a bizonyos jelen-pillanatot, amiben a most-ságunk Elemi erejét használjuk – Körünk nem más, mint Diadalszekerünk négy oldallal bezárt tere, ahol a gyeplőt fogva a szekerünket hajtjuk.
Ezt a Karddal való mágikus műveletet annyiszor ismételjük meg, ahányszor az adott helyzetben szükségesnek érezzük. Ha egy alkalom után úgy érzed, a Kör megfelelő, akkor egyszer is elég. De ha egy fordulat után a Kör befejezetlennek tűnik, vagy nem érzed eléggé szilárdnak, akkor addig kell ismételni a rajzolását amíg megfelelő nem lesz. Vizualizálj közben úgy, ahogy számodra a legtermészetesebb, az intuíciódnak leginkább megfelelő, és érezz rá, hogyan megy a legjobban.
Amikor Körünk elkészült, megtanuljuk erőnket használni a korábban vázolt két idéző és a két elküldő pentagramma segítségével.
Ez valódi mágikus tevékenység lesz, tehát komolyan gondoljátok meg, mit akartok megvalósítani. Ehhez a meditációhoz célszerű magadból választani olyasmit, amit erősíteni vagy energetizálni akarsz.
Gebura tápláló és az önfejlesztést elősegítő pozitív erejét fogjuk használni, és azt az Egyéni ügyeinkre összpontosítjuk.
A jelen-pillanati most-ságunk négy Elemi Eszközén keresztül fogjuk lehozni ezt az erőt a megvalósulásba.
Szánj rá időt, és még a Gebura szertartás előtt meditálj azon, hogy melyik aspektusodat (= részedet, tulajdonságodat, arcodat, oldaladat – a ford.) kívánod komolyan fejleszteni. Oyasminek kell lennie, amely bizonyos mértékben megvan már benned, nem pedig egy tőled idegen, ideális dolognak, amivé lenni kívánsz. A jelenlegi énedben keress valami pozitívat, amit erősíteni és növelni szeretnél. Még arra is szánj időt, hogy a választott aspektusodon külön is meditálj. Vizsgáld meg ezt az aspektusodat annyi nézőpontból, amennyiből csak lehet, és ismerd meg olyan alaposan, amennyire a rendelkezésedre álló időd engedi.
Végül még megemlítem, hogy a Gebura Templom közepén egy ötoldalú tűzmedence helyezkedik el. Ez a Jupiter-hasonlóság nyers erejét jelképezi, amely eltölti az aktuális jelen-pillanat elkülönült most-ságát. Ez a tűz nem éget és nem emészt el – hanem itt, Gebura szintjén melegít és táplál. Ez a tűz inkább az Éter Kerék közepével rokon, mint a Tűz Elemmel.
E Geburai Éter-tűz mentén fogunk felemelkedni Malhutból a Gebura Templomba, a szertartás végeztével viszont más úton térünk vissza.

6. MEDITÁCIÓ: GEBURA

Kezdd a szokásos módon: menj be a Barlangbejáraton, végig az Alagúton, fel a tíz lépcsőfokon a Malhut Templomba, ahol érkezésedre várva állok.
Amikor minden részvevő megérkezett, összegyűjtöm mindannyiunkat és rituális kört rajzolok.
Amikor a kör elkészült, körben állva és egymás kezét fogva néhány pillanatot azzal töltünk a Malhut Templom közepén, hogy figyelmünket a többi résztvevő jelenlétére irányítjuk. Ahogy körbenézel a körön, igyekezz minden résztvevő egyedi jelenlétét érzékelni.
A megfelelő pillanatban a Keleti negyed oltárára viszem figyelmünket – ez a bejáratunk Geburába. Az oltáron egy ötoldalú tűzmedencét láthatunk az Éter-tűzzel.
E tűzben ott áll a Mars Kard a Tiferet Templomból (ez az én személyes Kardom). Még négy másik kard is van az oltárra helyezve. Ezek négyen “nyers” – erővel még fel nem töltött, durván megmunkált kardok, melyek még nem lettek egy bizonyos Egyén rezgésére hangolva.
Ezek az én ajándékaim nektek. Egyik a tiéd, és szimbolikusan megsokszorozva egy jut mindenki másnak is, aki csatlakozik hozzánk a jövőben.
Az oltár mögött ugyanazt a függönyt és szimbólumot látjuk, amelyekkel a Barlagbejáratnál találkoztunk.
Meggyújtom a gyertyákat az oltáron, és együtt, mintha egyetlen hangon szólnánk, kimondjuk a következő mondatot: “Elohim Gibor, kérlek vezess engem Geburába!”
Imánkra válaszul a képen látható héber betűk (ALHIM GBVR) tűnnek fel a függöny felső részén, mintha fénnyel írták volna őket.
A felfelé mutató fehér háromszög felfénylik, ahogy a baloldali oszlop középső szférája is, és lágy fény szűrődik ki a függöny mögül.
Amikor meglátjuk a fényt, kinyújtom a kezem és félrehúzom a függönyt.
Ezzel feltárul a legtisztább Éter-tűz birodalma. Az Éter-tűz ereje lágyan kiárad és anélkül, hogy kellemetlen volna, megragadja előrenyújtott kardjaink hegyét és húz minket először be az árkádon, majd felfelé. Ahogy kardodnál fogva húz téged fel, át az Éter-tűzön, vizsgáld meg a kezedben tartott kardot.
A kardod végső megmunkálása a szemed láttára történik meg az Éter-tűzön való áthaladásod révén. Az életlen, befejezetlen penge élessé és csillogóvá válik, a jellegtelen nyers markolat drágakő kirakást kap, a dísztelen pengébe szavak és jelek vésődnek, melyek a kardot különleges és bensőséges módon hozzád tartozóvá teszik.
Mindez a kardodat Egyénien a tiéddé hangolja, miáltal rajtad kívül más nem is képes megragadni. A Kardod, ahogy használod, továbbra is fejlődni fog és állandóan vissza fogja tükrözni minden tettedet – ezért könyörgöm, “jótettek” által a Szépség és a Szerető Kedvesség Erős Kardját teremtsd meg!
Áthaladásunk az Éter-tűzön a Gebura Templomba való megérkezésünkkel végződik. Az Éter Kerék előtt állunk és betájoljuk magunkat…

Első feladatunk az, hogy a Kört megrajzoljuk a Kardunkkal. Miközben Kardodat felemeled és hegyét az Éter Kerék középpontjához érinted, arra az aspektusodra koncentrálj elméddel, amelyet kiválasztottál, hogy megerősítsd. Kardod Éterrel feltöltése és a Kör rajzolása közben hangold Körödet erre a kiválasztott ügyedre.
A Kört mindig az óramutató / a Nap járása szerinti: “deosil” irányban rajzoljuk meg (ez skót kifejezés, jelentése a Nap szerint, az ilyen irányban rajzolt kör mágikusan védő jellegű – a fordító megjegyzése). Az energia természetes áramlása a Körben az óramutató szerinti / deosil, tehát az ellentétes irányú rajzolás egy mágikusan készített Körben annak erejét eltávolítja és lerontja. Az óramutatóval ellentétes rajzolás ezért a Kört “elküldő” és “elengedő” tetthez tartozó mozdulat.
Háromszor rajzoljuk meg a Kört együtt, minden kör után szünetet tartva. (Ehhez körbe kell járni a Templomot, amit a szerző csak a végén említ – a ford.) Minden szünet közben ellenőrizzük az eredményt. A harmadik rajzolás után a központi Éter-tűz medence szélére helyezzük a Kardunkat. Addig marad ott, amíg nem végzünk és készen nem állunk a Kör elengedésére.
Az óramutató szerint megkerülve a Templomot a Föld Pentakulum előtt gyülekezünk és újfent az erősíteni kívánt aspektusunkra összpontosítunk. E kontempláció közben vizualizáld, hogy egy Pentakulum megjelenik a kelyhet formázva magad elé tartott kezeidben. A Pentakulum egy vastag és szilárd ólomkorongba van vésve és kényelmesen kitölti a kezeidet. Elméddel vedd rá, hogy a számodra természetes szimbólumok révén minél pontosabban és behatóbban tükrözze a megerősítésre kiválasztott aspektusod jelenlegi állapotát. Érezd és lásd ezt, mint kristálytiszta tükrözését annak, ahogy ez az aspektus a mindennapi életedben jelenleg megjelenik.
Következő feladatunk a Pentakulumunk ki- és megtisztítása lesz. Ehhez a boszorkány elküldő-pentagram szerinti sorrendet alkalmazzuk.
Ez olyan kettős tett, amely megfelel a következő boszorkány igének:”Minden negativitást elűzök és légyen a helyén harmónia!” A Pentakulumunkban rejlő minden negativitást kitisztítunk azáltal, hogy a Föld Pentakulum árkádjától a Templomon át az Éter Kerék árkádjához megyünk vele.
Ekkor Pentakulumunk formáját eloldozzuk azzal, hogy az Éter Kerékbe eresztjük. Az Éter Kerék kerülete beszippantja a Pentakulumot a kezünkből és magába nyeli azt. Látjuk, ahogy a Pentakulumunk formája felbomlik a Kerék belső működése következtében és megfigyeljük, ahogy erővé redukálódik amely a kerék középpontja felé vonzódik. Ez “elűz” minden negativitást, amely az erősítendő aspektusodnak a jelenleg megnyilvánuló formájához kapcsolódik.
“Légyen harmónia!” – ezt hozzuk létre azzal, hogy ezt az Éter-erőt a Kerék középpontjából kivonva az Elemeken keresztül visszavezetjük le a Föld Pentakulum formába.
Tehát formálj magad előtt kelyhet a kezeidből, vond ki Penatkulumod Éter-erejét a Kerék középpontjából, és engedd, hogy kezeidet kitöltse. Érezd és lásd tüzességét – ez az az élő tűz, amely melegít és táplál anélkül, hogy égetne és felemésztene.
Menj keresztül a Templomon a kezeidben tartott Éter-erővel és állj a Tűz Pálca árkád elé. Ereszd Éter-erődet a Tűz Pálca alsó végébe, majd nyújtsd kezed és vedd ki Tűz Pálcádat a függönyből. Érezd és lásd azt a kezedben.
Vizualizáld, hogy a jelenleg alakítandó aspektusodat tisztán ábrázoló jelképekkel van díszítve. Az aspektusoddal kapcsolatos szándékod minden erejével töltsd meg Pálcád és engedd, hogy a Tűz Elem kiégessen az Éter-tűzből minden feleslegeset, ami nem az adott céllal kapcsolatos.
A Templomon Tűz Pálcáddal átmenve állj a Levegő Tőr árkád elé. Érintsd Pálcád felső hegyét a Levegő Tőrhöz és a Tüzet áramoltasd át a Pálcból a Tőrbe. Ennek következtében kezedben a Pálca Levegő Tőröddé változik. Ezt is érezd és lásd! Tőröd pihekönnyű, borotvaéles és tökéletesen illik a kezedbe. Töltsd meg Tőrödet az adott aspektusodat leíró összes gondolatoddal. Tőröd éles pengéjével metssz le mindent a Tűzről, ami nem az adott céllal kapcsolatos! Most legyen Tőröd mindenhol az adott aspektusodat pontosan ábrázoló és világosan érthető szimbólumokkal díszes!
Ezután Levegő Tőröddel menj át a Templomon és állj a Víz Kehely árkád elé. Merítsd Tőrödet a vizébe és áramoltasd az Éter-Tűz-Levegő erőt a Tőrödből a Kehelybe. A Tőr is átváltozik, ezúttal Víz Kelyheddé. Érezd és lásd! Finoman megmunkált színtiszta ezüst Kelyhedet is az aspektusoddal szorosan összefüggő szimbólumok ékesítik. Kelyhedet töltsd meg minden, az adott aspektusoddal kapcsolatos gondolataidhoz kapcsolódó érzelmeddel. Kelyhed Vizével moss ki a Levegőből minden tárgyhoz nem tartozót, hogy csak tisztán az egyetlen jelenlegi célod maradjon benne.
Víz Kelyheddel a Templomon áthaladva állj a Föld Pentakulum árkád elé. Tartsd Kelyhedet a magasba és öntsd Éter-Tűz-Levegő-Vizet a Föld Pentakulumra. Kezeidben a kiürített Kehely súlyos, szilárd Föld Pentakulummá változik. Érezd és lásd, Pentakulumod hogyan változott meg, lett fénylőbb és tisztább a boszorkány elküldő pentagramma bejárása révén. Formája most tisztábban fejezi ki a benne rejlő erőt.
Miután eltávolítottuk a negativitást és harmóniát teremtettünk, a következőkben nagyobb erőt idézünk meg Pentakulumunkba. A hermetikus idéző-pentagram sorrendet követjük és erőt vonunk Pentakulumunkba az Éterből és a négy Elem mindegyikéből.
Magad előtt tartva a Föld Pentakulumodat, az óramutató járása szerint haladva a Templomban menj el a Levegő árkád előtt és állj az Éter Kerék elé. Elméddel vond ki a nyers Éter-tűz egy áramlatát a Kerék középpontjából és töltsd meg vele Pentakulumodat. Érezd és lásd az Éter-tűznek ezt átható hozzáadódását a Pentakulumhoz. Lásd, ahogy a Pentakulumod vonalain áramlik a Hermetikus idézésnek megfelelő módon körbe-körbe amíg teljesen eggyé nem válik Pentakulumod formájával.
Pentakulumoddal a kezedben menj át a Templomon, és állj a Tűz Pálca árkád elé. Vond ki a Tűz erejének egy áramlatát a Tűz Pálca felső végéből és töltsd meg vele Pentakulumodat. Érezd és lásd ezt az átható erőt Pentakulumod erővonalain körbeáramlani, miközben energetizálja és erősíti mindazt, ami az adott aspektusodban Tüzes.
Menj keresztül a Templomon és ismételd meg ezt a Levegő Tőrrel is. Majd a Víz Kehelyhez, utána a Föld Pentakulumhoz járulj. Miután megtöltötted Pentakulumodat nyers Földdel, amit láttál is körbeáramlani és erőt adni mindennek, ami Földes az adott aspektusodban, menj vele újra az Éter Kerékhez. Tartsd az immár szinte kirobbanó mértékben energetizált, feltöltött Pentakulumodat magasan a fejed fölé és mutasd be felajánlásként az Isteninek.
Következő feladatunk az, hogy a nyers erőt, melyet a Pentakulumunkba vontunk, megáldjuk és megérleljük. Ehhez a boszorkány idéző-pentagram sorrendisége szerint járunk el.
Ismét emeld hát az erőkkel feltöltött Pentakulumodat az Éter Kerékhez és kérd rá az Isteni áldását. Érezd és lásd, ahogy ez az áldás át- és áthatja Pentakulumodat. A nyers Éter-tűz átalakul benne az adott aspektusod lehető legmagasabb szintű megvalósulásává.
A Templomon áthaladva menj a Föld Pentakulum árkádhoz és Pentakulumodat a magasba tartva kérd Gábrielt (a Föld Elem Őrzőjét), hogy áldja meg. Érezd és lásd, ahogy az áldás áthat mindent, ami Földhöz tartozó az adott aspektusodban.
A Víz Kehelyhez járulva Hanieltől kérd az áldását, a Levegő Tőrnél Rafaelét, majd a Tűz Pálcánál Mikhaelét. Ezután menj az Éter Kerékhez és állj elé még egyszer. Néhány pillanatig vizsgáld meg a Pentakulumodat. Érezd és lásd, hogy kész, kiforrott, érett lett, hogy nyers ereje, mely szeretetteljesen meg lett szelídítve, egy célra összpontosul: az adott aspektusod lehető legmagasabb megvalósulására. Pentakulumod maga a szépség és az erő, így ajánld fel még egyszer ajándékodént az Isteninek.
Befejező feladatunk, hogy az erőt, melyet Pentakulumunkban ilyen remekül az adott célhoz és formához kötöttünk, felszabadítsuk. Ezt a hermetikus elküldő-pentagramma cselekvéssor által fogjuk végrehajtani. Ezzel az összpontosított erőt a Pentakulumból az Egyéni életünkben való megvalósulásba visszük át.
Kezedben Pentakulumoddal az óramutató szerint haladva menj el a Víz és a Tűz árkádja előtt, és állj a Föld Pentakulum árkád elé. Térdelj le arccal a függöny felé. Egy kis ideig lásd a maga teljességében Pentakulumod formájának tökéletességét, majd hirtelen zúzd össze ezt a gyögyörűséget a kőpadlón! Közben szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Pentakulumod formájából és egyben küldd is Földségét át az árkádon keresztül a mindennapi életedben való megvalósulásba.
A Pentakulum törmeléke gyönyörű Víz Kelyheddé változik kezeidben. Vidd Kelyhedet a Templomon át a Víz Kehely árkádhoz és öntsd tartalmát a kőpadlóra. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Kehely formájából. Közben minden koncentrált Vízségét küldd át az árkádon a mindennapi életedben való megvalósulásba.
Az üres Kehely csillogó Levegő Tőröddé változik kezedben. Vidd át Tőrödet a Levegő Tőr árkádhoz és egy gyors mozdulattal markolatig döfd bele a kőpadlóba. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Tőr formájából. Közben küldd át minden koncentrált Levegőségét az árkádon a megvalósulásba.
Kezeidben a Tőr markolata sugárzó Tűz Pálcáddá változik. Vidd át Pálcádat a Tűz Pálca árkádhoz és minden erejét vetítsd keresztül az árkádon. Szabadítsd ki a szépséget és tökéletességet a Pálca formájából, és küldd minden koncentrált Tűzségét a megvalósulásba.
Az immár erőtlen, üres Pálca egy kicsi, pörgő, élő Éter Kerékké változik kezeidben. Vidd Kerekedet át az Éter Kerék árkádhoz és ajánld fel az Isteninek. Érezd a rezonanciát kis kézi Kereked és a nagyobb univerzális Kerék között. A te Kereked ennek a nagyobb Keréknek egy speciális, egy célt szolgáló megjelenése.
Kerekeddel a kézben fordulj most a Föld Pentakulum árkád felé. Egyetlen könnyed mozdulattal menj át a Templomon a Föld árkádhoz, és Éter Kerekedet minden erőddel küldd át az árkádon. Érezd és lásd, ahogy mintegy beleforog az életed Egyéni, Személyes és Fizikai szintjein való megvalósulásba – életed szövedékének szálait összegyűjti és a célodnak megfelelően szövi tovább.
Most fordíts hátat a Föld Pentakulum árkádnak és az óramutató járása szerint térj vissza az Éter Kerék árkádhoz. Itt hálaadó imát mondunk az Isteninek.
A megfelelő pillanatban szólok, hogy vegyük fel Kardjainkat az Éter-tűz medence széléről. Ezután “elengedjük” a mágikusan felrajzolt Körünket. Azzal kezdjük, hogy Kardunk hegyét az Éter Kerék középpontjához érintjük. Ezután kinyújtott Kardunkkal az óramutató járásával ellentétes irányban körbejárjuk a Templomot és Körünk Éter-tüzét visszavonjuk Kardunkba.
Ezt azon a ponton kezdjük, ahol a rajzolást befejeztük, és az óramutató járásával ellentétes irányban haladunk, míg vissza nem érünk az Éter Kerék középpontjához. Ekkor vetítsd a Körből kivont Éter-tüzet a Kardod hegyéből az Éter Kerék kellős közepébe (ahonnan eredetileg származik).
Miután Körünket elengedtük, feladatunkat elvégeztük, összegyűjtöm mindnyájunkat és kimondom a szót: “Tiferet”. Ez átvisz minket Kardostól és mindenestől a Tiferet Templomba. Itt mind óvatosan a központi sugárzó Gyémánthoz érintjük Kardunkat, és (áhítatos) tisztelettel a medence szélére helyezzük. Nézd meg jól Kardodat és lásd, hogyan változott a használat során. Most már teljesen és szorosan hozzád tartozik, csak a tiéd. Ne feledd hát, hogy Kardod mindössze csak egy gondolatnyira van tőled, miközben biztonságos pihen a Tiferet Gyémánt alatt.
A megfelelő pillanatban egybegyűjtöm mindnyájunkat és együtt kimondjuk a “Malhut” szót. Ez szelíden levisz minket a Jeszod Templomon keresztül a Malhut Templomba.
Az újra betájolódásunk pillanatai után elengedem a mágikus kört. A részvevők ezután a szokásos módon távoznak: le a lépcsőn, végig az Alagúton és ki a Barlangbejáraton, és végül visszatérnek normál fizikai tudatosságukhoz.

Utómunkálatok

 Mint mindig, most is jegyezd le tapasztalataid rövid összefoglalását.
A Gebura meditációdat követő napokban, arra is figyelj oda, hogy a fenti aspektusod erősödését segítő tetteket hajts végre. Amit Gebura finomabb szintjén már elindítottál erősítsd azzal is, hogy lehetőségeket adsz neki személyes és fizikai szinten is a megvalósulásra. A Gebura szertartás hatékonysága végső soron attól függ, hogy milyen tevékenyen valósítod meg mindennapi életedben ezt az aspektusodat. Szóval tudatosan le kell hoznod azt az éppen megélt jelen-pillanat most-ságának nagymértékben sorrendi egyediségébe.
Rendszeresen térj vissza a Gebura Templomba és fedezd fel erőd, hatalmad teljes hatókörét. Ismerd meg alaposan a Mágikus Eszközöket, és használatuk sokféle módját.
A Gebura templomban végzett tevékenységed próbára tesz és fejleszt, finomít, mint egy tűzben izzó olvasztótégelyt. Minden egyes alkalom, amikor erőddel élsz, arra tanít, hogyan használd azt legközelebb még jobban. Fájdalmas leckéket is fogsz kapni magaddal kapcsolatban és kétségtelenül lesznek olyan esetek, amikor ujjaid megégeted saját tüzeddel. Ne félj ettől (csakugyan, Geburában magával a félelemmel kell szembenézned és le kell győznöd), hanem élj ezekkel a lehetőségekkel, hogy fontos dolgokat tanulj.
Önfejlesztési munkád körének addig kell nőnie, hogy a személyiségeden kívül az Egyéniségedre is kiterjedjen. Vizsgáld meg Egyéni-éned Gyémánt-fényét és hasonlítsd össze a magasabb fény beáramlásával, amit magadból érzel sugározni. Vedd észre a a legkisebb különbségeket is és igyekezz olyan Egyéniséget kifejleszteni, amely tisztábban fejezi ki a magasabb fénynek ezt a beáramlását. Az Egyéniségeden véghezvitt változtatásoknak tükröződnie kell személyiséged és hétköznapi életed szintjén is.
Az Egyéniségnek ez a felsőbb szintű önfejlesztése és a személyiséged ebből fakadó átformálása Geburából indul ki és következményei először Tiferetben jelennek meg.

(Ez Rawn Clark: Nyolc Templom Meditációs Projekt című művében szereplő nyolc meditációból a hatodik: a „Gebura” meditáció. Fordította: Chrenkó Ferenc)