© Rawn Clark, fordította: Chrenkó Ferenc
A Jeszod meditáció kinyomtatható pdf-ben letölthető:

Az eredeti weblap http://abardoncompanion.de/8T-Yesod.html
Az eredeti könyv pdf-ben: http://abardoncompanion.de/8TBook.pdf
A képek eredeti méretben innen tölthetők le: http://abardoncompanion.de/8T-YesodImages.zip

 

Bevezetés

Jeszodot általában „alapnak”, „alapzatnak” szokás fordítani. A szó egyéb használata felöleli a diszkréció, a tanácsadás és a gyűlés eszméjét is.
Jeszod birodalma az a rejtett mintázat, amelyhez az anyag hozzátapad. Malhutban a fizikai anyag és az alapjául szolgáló energiamátrix közötti dinamikus találkozási pontnak voltunk tanúi. Itt, Jeszodban viszont magával az energiamátrixszal találkozunk.
Nagyon általánosan fogalmazva, ez az energiamátrix a közbenső állapot a szellem és az anyag között. Ha jelképesen feltesszük, hogy a szellem gáznemű és az anyag szilárd, akkor az asztrál mátrixot közbenső, folyékony állapotnak tekinthetjük, amely mindkettő jellegzetességeivel rendelkezik. Így az asztrál szubsztanciát a szellem alakítja, az pedig az anyag alakját határozza meg.
Abban a pillanatban, amikor a szellem kiszabadítja magát az anyagból, a megfelelő asztrál mátrix bomlani kezd. Ez azért történik meg, mert ha a szellem már nem áramlik át az asztrál szubsztancián, akkor nincs már helyén az asztrál kristályosodást meghatározó és fenntartó mentál mátrix.
Anyagi megtestesülése során az egyéni szellem (mindegy, hogy emberi lényként, kőként, faként, madárként manifesztálódik-e) folyamatosan olyan tapasztalatokat szerez, amelyek fejlődését, érését szolgálják. Ahogy az egyéni szellem megváltozik a megtestesülése által, a változások az asztrál szubsztanciában is tükröződni fognak (és kisebb mértékben az anyagi szubsztanciában, vagy fizikai testben is).
Könnyebb megérteni az asztrális szubsztanciának minden univerzális aspektusát, amikor ezeknek az általunk történő emberi megjelenítését tekintjük. Valóban, az asztrális személyes megtapasztalása az első lépés ahhoz, hogy megtanuljunk hatékonyan bánni annak univerzálisabb megjelenéseivel. Így ebben a meditációban arra összpontosítunk, hogyan jelenik meg egyénileg mindegyikünkben Jeszod.
Emberi megközelítésben Jeszod az a személyiség, amit megjelenítünk — szokásoknak, sajátosságoknak, preferenciáknak és számtalan más tényezőnek egyedi kombinációja, amelyeken keresztül belső énünket kifejezzük. Általában személyiségünk a belső énünknek nem tiszta tükröződése, hanem inkább kompromisszum belső és külső világunk között.
Legalapvetőbb elemeit tekintve minden személyiségnek vannak a tudatalattiból motivált aspektusai, más aspektusok tudatosak és akaratlagosak, megint mások tudat feletti/szupertudatos (a magasabb én, ill. Bina és Hohma szintjéről – a fordító) szintekről áramlanak.
Ez rámutat a személyiség háromság jellegére, és az asztrál szubsztanciát általánosságban majdnem univerzálisan szimbolizálja a “hármas istennő” három arca: a szűz, az anya, és az öregasszony.
Asztrológiailag az asztrál mátrixot a Hold három arca szimbolizálja: a növekvő hold, a a telihold, és a fogyó hold. A Hold befogadja a Nap fényét (amint az asztrál mátrix elfogadja a mentális befolyást), és visszaveri azt a Földre (amint az asztrál mátrix tükrözi a mentális hatást az anyagba). De a Hold, akár az asztráltest, nem csak befogadja, hanem, ha már befogadta, akkor meg is változtatja azt. Így a Földre végül már egy módosított fényt tükröz. Szimbolikusan kifejezve, a Hold áthangolta egy nem-szoláris ritmusra — úgymond személyessé tette.
Egy napév időtartama alatt (amennyi idő alatt a Nap egy kört megtesz a zodiákuson), a Hold 13-szor teszi meg ugyanezt. A Hold a teljes zodiákuson (a napév megfelelőjeként) megközelítőleg 28 nap alatt ér körbe, ami a planéták közül a leggyorsabbá és a legváltozékonyabbá teszi.
Állandóan belép és kilép az összes többi planétával különféle fényszögekbe, csillagállásokba; és csakúgy mint a személyiség, egybefonja az összes fajta bolygóbefolyásokat.
Három arcán (növő, teli és fogyó) keresztül a Hold 13×12-es ritmusa szinkronban van a Nap 1×12-es, és a Föld 1×4-es ritmusával.
A lunációs ciklus mind a Föld 4 évszakát, mind pedig a Nap 12 zodiális periódusát leutánozza, miközben a négy fázisán keresztülmegy (újhold, első negyed, telihold, utolsó negyed).
Egy lunáció (újholdtól a következő újholdig tartó folyamat; hold-nap, vagyis hónap) hosszabb, mint egyetlen lunáris kör a zodiákuson.
Mivel a lunáció geo-szoláris-lunatikus ciklus, a Nap azonos irányú mozgása azt jelenti, hogy a Hold 13 zodiákus jegyen halad át egyik újholdtól (amikor a Nap és a Hold szemben áll) a következő újholdig, ami 12 lunációt eredményez egy napév alatt (13×12=12×13).
Bonyolultnak hangzik? Nos, az is, és ez tökéletesen tükrözi a személyiség összetettségét. De csak az, hogy valami összetett, még nem jelenti azt, hogy ne volnának egyszerű módok a megértésére.
Korábban azt állítottam, hogy a Föld igazából a Tűz, a Levegő és a Víz kölcsönhatásának az eredménye. Jeszodban ezzel a hármas kölcsönhatással szembesülünk, de Malhuttal ellentétben az ezek eredményezte Földdel már nem.
Tehát a háromszög szimbólumával kezdjük a Jeszod megértéséhez vezető utunkat.
Jeszod a mozgékonyságot, az ismétlődő szakaszosságot és a tükrözést képviseli. Ahogy Malhut négy Eleme 16 al-Elemmé sokszorozza önmagát, ugyanígy Jeszod három arca is 9 aspektussá többszörözi magát.
Az ábra azt példázza, hogyan lehet a személyiséget 9 aspektusra bontani.
Ez a speciális megközelítés egyrészt elég egyszerű ahhoz, hogy dolgozhassunk vele, másrészt eléggé zavarba ejtő ahhoz, hogy az emberi személyiség összetettségét megjelenítse!
Összetettsége annak ellenére is szándékos, hogy az hátrányosnak tűnhet. A megértéséhez a racionális elménk használatánál többre kényszerít minket — muszáj intuitív módon is felfognunk az ábrázolt kapcsolatokat és dinamikát.
Jeszod Tiferet/Nap (mentál mátrix), Necah/Vénusz (alsóbbrendű ösztönös érzelmek), és Hod/Merkúr (alsóbbrendű racionális intellektus) kombinációjának (összetételének) tekinthető. Mint ilyen, ez a birodalom csak akkor tárul fel előttünk, amikor értelmünket és érzelmeinket együtt használjuk. Csak racionálisan megközelítve nem jutunk tovább mint a kizárólag érzelmi megközelítéssel — mindkettő ennek a birodalomnak a tökéletlen megtapasztalásához vezet.
A Malhut meditációban személyiségednek a Négy Elemmel, mint eszközzel való elemzéséről szóltam. Jeszodban működés közben látjuk a személyiség Elemi aspektusait, melyek itt kombinációkká egyesülve jelennek meg. Jeszodnak mind a kilenc arca (pl. FELNŐTT Semleges, GYERMEK Negatív, stb.) a számos Elemi aspektus egy-egy kombinációját ábrázolja, melyek egymással összhangban működnek. Így Jeszodban ezeknek az Elemi tényezőknek a legdinamikusabb megjelenésébe pillanthatunk be.
Ennek a kilenc aspektusnak az elnevezése nagyon személyes dolgok nagyon általános leírása. Például a GYERMEK Negatívot könnyen fel fogjuk ismerni. Ezt az a késztetés jellemzi, hogy dührohamot kapjunk, ha nem hagyják, hogy azt tegyünk, amit akarunk. Miközben ez egy olyan aspektusa az énnek, amit mindannyian kifejezünk, mindannyian egyedi módon fejezzük ki azt. Az én saját GYERMEK Negatívom bizonyos Elemi befolyások kombinációja — a te saját GYERMEK Negatívod hasonló kombináció, de kissé más összetételben.
Az átlagember olyan személyiséget manifesztál, amely elsősorban érzelmi, reaktív, és a tudatalatti által motivált (azaz ösztönös). Mindannyian megtapasztaltuk a létezésnek ezt a módját: a körülmények által meghatározva és sodródva, valós szabad akarattal alig rendelkezve.
Mégis, a személyiség alapjaiban már megvan minden eszközünk ahhoz, hogy önátalakítás révén kifejlesszünk egy olyan tudatos személyiséget, amely hűen tükrözi a beáramló egyéni ént. Mivel, amint említettem, a személyiségünkön végzett önátalakítás az első lépés az asztrál szubsztancia univerzálisabb oldalaival végzett munka megtanulásához; ebben a meditációban az a feladatunk, hogy megismerkedjünk személyiségünk szövevényeivel, ahogy azok a Jeszod Templomban tükröződnek.
Maga a Templom kilenc oldalú, mely oldalak mindegyike egyet tükröz a személyiség kilenc aspektusából.
Minden oldalon egy-egy trónon álló tükröt találsz. A tükrök a Hold tükröző jellegét, és azt a tényt jelképezik, hogy a napfény átáramlása az, amely az egész folyamatot működteti. A trón négyzetes ülőfelülete és négy lába a négy Elemet szimbolizálja. A négyzetes alapzat, amelyen a trón áll, az adott trónra emelt személyiség-aspektus anyagi megjelenését jelképezi.
A trón függőleges háttámlája keveri a tükör kerekdedségét az Elemeket jelképező négyzetességgel. Efelett a három holdfázis helyezkedik el, amelyek a beáramló napfény haladását jelképezik: a Szuper-tudatostól (Sötét Hold/Újhold) a Tudat-alattin (Növő hold) keresztül a Tudatosig (Telehold).
A trón mögött, a Templom szerkezeti elemeként egy árkád áll két oszloppal. A fehér oszlop az erő, az energia szimbóluma, a fekete a formáé. A felettük átívelő és egyben ezeket a pólusokat egyesítő boltív 28 kőből áll — ahány napig tart a Holdnak a zodiákust körbejárni. [Ezek a Hold 28 “palotájaként” is ismertek.] Ez az árkád a mélyűr csillagos végtelenségébe nyílik az univerzális én beáramlását jelképezve (minden csillag egy-egy egyéni én) magasabb szintekről, amelyek az asztrál mátrixot fenntartják.
Bár itt fekete-fehér árnyalatokban szerepel (nagyjából ennyi látható egy holdfényes éjszakán), a fénysugár, amely a tükröt éri, színes. A fénysugár napfényként kezdi, de Jeszodon való áthaladása közben a visszavert, tükrözött fény spektrumszíneit veszi fel (azaz a festékszíneket). Az ábra a “FELNŐTT Semleges” arcot kívánja bemutatni, így a napfény világos, tiszta sárgaként tükröződhet vissza a tükörről.

2. MEDITÁCIÓ: JESZOD

Kezdd úgy, mint a Malhut Meditációnál: haladj át a Barlangbejáraton, végig az Alagúton, fel a lépcsőn a Malhut Templomba, ahol az érkezésedet várva állok.
Amikor minden résztvevő megérkezett, összegyűjtöm mindannyiunkat, és rituális kört rajzolok.
Amint a kör elkészült, egy kis időt együtt töltünk a Malhut Templom közepén körben egymás kezét fogva és tudatosítva a többi résztvevő jelenlétét.
Ahogy végigtekintesz a körön, igyekezz érzékelni minden résztvevő egyedi jelenlétét. Tekints saját egyediségedre, és értékeld a többiekben érzékelt különbözőségeket és hasonlóságokat.
A megfelelő pillanatban figyelmünket a Keleti negyed oltárára viszem — ez a Jeszodba vezető kapunk. Az oltáron most egy tükör áll, mögötte ugyanazt a függönyt és azt a szimbólumot látjuk, amellyel a Barlangbejáratnál találkoztunk.
Ahogy meggyújtom a gyertyákat az oltáron, mindannyian saját arcunkat látjuk visszatükröződni a tükörben. Ekkor együtt, mintha egy hangon szólnánk, a következőt mondjuk: “Saddáj, kérlek, vezess engem Jeszodba!”
Imánkra válaszul a héber (SDI) betűk tűnnek fel a függöny felső részén, mintha fénnyel írták volna őket. A felfelé mutató háromszög felfénylik, ahogy a következő is a legalsó gömbök közül, és lágy fény szűrődik ki a függöny mögül.
Amikor meglátjuk ezt a fényt, megragadom és félrehúzom a függönyt. Kéz a kézben átmegyünk az árkádon. Azonnali villámlás és visszhangzó mennydörgés köszönt minket.
Áthaladásunk a Jeszod templomba azonnali és teljes. Egymás kezét fogva állunk a kilenc ágú csillagot formázó mozaik közepén.
Szánj rá egy kis időt, hogy betájold magad a Jeszod templomban, és ugyanakkor a többi résztvevő jelenlétét is vedd észre a közöttetek lévő kéz a kézben kapcsolattal együtt.
A megfelelő pillanatban egybegyűjtöm a figyelmünket és elengedjük egymás kezét. Mindegyikőtöket egyénileg a Jeszod Templom kellős közepére irányítalak, és megkérlek téged, mondd ki a neved. [Megjegyzés: Ez egyénileg és egyszerre történik meg, tehát nem kell vizualizálnod, hogy sorban állsz, várakozol, stb.]
Ahogy a nevedet kimondod, a Templom elsötétül és megszűnik a többi résztvevőre irányuló figyelmed. Hirtelen egy fényes napsugár vetül le fejed tetejére a pontosan feletted lévő pontból. Lefelé sugárzik, beléd hatol, majd szívközéppontodból (ez az a pont, ahova mutatsz, amikor azt mondod “én” – a fordító) előtör kilenc különböző színű sugárként. Hatásukra a kilenc elsötétült tükörben felfénylik a tükörképed.
A te saját, egyedi személyiséged kilenc arcát látod ekkor tükröződni a kilenc tükörben. Adj időt magadnak ezeknek a képeknek a tanulmányozására. Azt javasolom, hogy először az óramutató járása szerint haladj körbe, és elsősorban arra koncentrálj, hogy mind a kilenc aspektusodat beazonosítsd. Természetesen lesz majd olyan kísértésed, hogy elutasítsd bizonyos részeidet, másokat pedig magadhoz ölelj, de arra biztatlak, hogy pillanatnyilag óvakodj az effajta megítéléstől, és egy tárgyilagosabb hozzáállást tégy magadévá. Mindig visszatérhetsz a Jeszod Templomba, hogy alaposabb önvizsgálatot végezz. Most az a célod, hogy személyiséged arcainak felismerésével elkezdd a folyamatot.
Ha úgy érzed, menekülnél, mert olyasmivel találkozol, amitől annyira megijedtél, vagy annyira tetszik, amit látsz, hogy teljesen elbűvöl, akkor azonnal távolítsd el magad tőle! Vedd tudomásul, azonosítsd be, de távolítsd el magad tőle. Jeszoddal való első találkozásodat módszeres alapossággal és hezitálás nélkül kezeld.
A megfelelő időben mindenkit visszahívok a személyes felfedezőútjáról a csoportra irányuló figyelem állapotába, a Jeszod Templom közepén. Egy pillanatot megint arra szánunk, hogy újra megfogjuk egymás kezét és a többi résztvevő jelenlétét tudatosítsuk.
Ekkor mintha egyetlen hangon szólnánk, kimondjuk a “Malhut” szót, és hirtelen az árkádon keresztül a Malhut Templomban találjuk magunkat. Újra a Malhut Templom közepén, kéz a kézben, körben állunk.
Az újra betájolás néhány pillanata után elengedem a varázskört. A résztvevők ekkor elmennek arra, amerről jöttek: le a lépcsőn, végig az Alagúton, ki a Barlangbejáraton, végül visszatérve normál fizikai tudatosságukhoz.

Utómunkálatok

Ahogy korábban, most is írj a tapasztalataid kulcspontjait körvonalazó jegyzetet.
Igyekezz visszaemlékezni a látott kilenc arcra, és rövid leírást készíts azokról, amelyekre emlékszel. Ezt az információt ne oszd meg senkivel — személyiséged felfedezése magánügyként kezelendő. Ez elősegíti, hogy biztonságban érezd magad, és segít a személyiségeddel való munkában, mivel egy olyan biztonságos belső teret teremt, amelyet az ilyen munka által megkívánt, magaddal szembeni radikális őszinteség megkövetel.
A Jeszod meditációt közvetlenül követő napokban tudatosítsd a felismert arcaidat, ahogy azok megmutatkoznak tetteidben. Ezen időszakban különböző időpontokban valami tisztán emlékeztetni fog egy-egy, a meditációban látott arcra. Amikor ilyen történik, jegyezd meg és hasonlítsd össze a való életben való megjelenést azzal arccal, amire emlékeztet. Így tapasztalni fogod a jeszodi szimbólum és az anyagi valóság közötti kapcsolatot.
Térj vissza rendszeresen a Jeszod Templomba és ott alaposan ismerkedj meg mind a kilenc tükrözött arccal. Óvatosan juss túl saját magad természetes megítélésén, míg el nem jutsz önmagad elfogadásáig és az önszeretetig.
Az önelfogadásnak ez a helye a “hatalmas erő helye”. Erről a dinamikus helyről elkezdheted biztonságosan és hatékonyan megváltoztatni a személyiséget, amelyet megjelenni látsz. Amikor képes vagy a Jeszod Templom közepén állva egyenesen belenézni minden tükörbe, és szeretettel el tudsz fogadni mindent, amit látsz, mint olyan nyersanyagot, amin dolgoznod kell, akkor bizonyosan készen állsz az önmagadon végzett munkára.
Azt javaslom, hogy a Jeszod Templomban az önmagadon végzett munkát segítsd azzal, hogy megfelelő szimbolikus eszközöket képzelsz hozzá. Pl. amikor a személyiségemen dolgozom Jeszodban, egy egyszerű trónt képzelek pontosan a Templom közepére. Leülök a trónra, és kimondom a nevem. Ahogy a napsugár levetül belém, tudatos kontrollt gyakorolok felette. Majd trónomat elfordítom (azt hiszem, egy afféle forgótálca-szerűség lehet alatta) a választásom szerinti aspektus/tükör irányába, és tudatosan bocsátom ki szívközéppontomból a sugarat. A tükörképre nézve megkérdezem magamtól, mennyire tükrözi tisztán a bejövő fényt, és eldöntöm, hogyan kívánok rajta változtatni.
Elképzelem, ahogy ezek a változások megtörténnek, és nagyon, de nagyon alaposan tudatosítom, hogy milyen tettek kellenek ahhoz, hogy ezeket a változásokat a hétköznapi életemben megjelenítsem.
Kérlek, ezt most jól jegyezd meg: Mint azt fentebb állítottam, az asztrális csak a szellemnek az anyagba való leszállásakor kristályosodik ki. Az asztrál-kristályosodás (azaz az asztráltest/személyiség) módosítása csakis úgy lehetséges, hogy az adott változtatásokat egészen az anyagi megjelenésig visszük. Vagyis a vizualizáció magában (azaz a mentálisnak az asztrálisba lehozása) nem elegendő ahhoz, hogy a személyiséged valós megváltozását eredményezze.
Tudatosan kell integrálnod a kívánt változásokat a napi életedbe (azaz az asztro-mentálist le kell hoznod az anyagba). Különben ezek csak hiú vágyak maradnak, és soha nem válnak megnyilvánuló személyiséged teljesen tartós, megbízható aspektusaivá.
A Jeszodban önmagadon végzett munka célja az, hogy tudatosan kristályosítsd az asztrál szubsztanciát — hogy egy olyan személyiséget manifesztálj, amely tisztán tükrözi az egyéni én beáramlását. Na igen, ez soha véget nem érő, élethosszig tartó folyamat!
Ez természetes folyamatok tudatos felhasználását jelenti, így az Univerzum mindig segíti az ilyesfajta tetteket.

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé.


Scroll to Top