Fordítási hibák

Míg a gyakorlatok megértését és elvégzését jelentősen megkönnyítik a magyarázatok, a Franz Bardon könyveinek magyar kiadásaiban lévő fordítási hibák viszont nehezítik a gyakorlást akadályozva az előrehaladást.
Ezért ez az oldal az ismert hibák korrigálását célozza.
Aki ilyen hibát felfedez, akár más, a témához kapcsolódó művekben, kérem, jelezze!

1. A gondolatfigyelésnél ez a megfogalmazás szerepel:
“A figyelmes tanuló észre fogja venni, hogy kezdetben miként rohanják meg a gondolatok, és száguldanak el hatalmas tempóval, ezért nehezére esik majd a sokféle gondolatra visszaemlékezni.” Forrás: Mágusok könyve online 

A Franz Bardon: Az igazi beavatás útja (Édesvíz kiadó) c. verzióban is visszaemlékezés szerepel a 73. oldalon.
A gondolatokra valójában nem visszaemlékezni kell gondolatfigyelés közben, hanem a figyelmünket kell rajtuk tartani.
2. A TUDATOS TESTTARTÁS résznél a “Képzeljen maga elé egy ébresztőórát” szerepel, amikor a “helyezzen” vagy “tegyen” volna a helyes.

 

20 hozzászólás

  • Éva2018-12-06 at 09:48 Válasz

    Üdv!
    Olvasom Az igazi kabbala kulcsa könyvet (köszönöm!), és ellentmondásokat fedezek fel a betűknél. Mintha elcsúszott volna. Táblázatba gyűjtöttem, így jól látszik. (Lehet, nem fordítási hiba, hanem így kell lennie, nem tudom, nem logikus.)
    Pl. “A” világoskék színrezgés, levegő elemhez kötve, mellkas régióban, színrezgés szerve a tüdő, G-dúr, levegő elemhez kötött könnyedség érzés – ez így oké. “B”-től már jön az ellentmondás, világos lila színrezgés, víz elemhez kötve has régióban, színrezgés szerve a jobb szemgolyó, A-dúr, föld elemhez kötött nehéz érzés.
    Első fokozatban más van, mint a harmadik fokozatban. Néhány betűnél minden egyezik, pl. A, Ä, K, M, S, Z, a többinél ellentmondások vannak.
    Y/Ü rozsdaszín vagy rózsaszín? (Először rozsdaszínt ír, majd utána rózsaszínt.). Víz régió nem C, hanem G (532. oldal)
    Köszönöm.

    • Pintér Zoltán2018-12-18 at 23:30 Válasz

      Az Y/Ü rózsaszín, javítva. Víz régió G, javítva. A többi megfelel az eredetinek. A III. fokozat elején írja Bardon, hogy “Minden betűhöz egy, de néha két elemrezgés tartozik.” Talán ez okozhatja az “elcsúszást”. Köszönöm az észrevételeket, a jövőben is várom.

    • Pintér Zoltán2018-12-19 at 08:06 Válasz

      Az első fokozatban Dieter Rüggeberg, a könyv német kiadója írja az alábbi megjegyzést. A magyar kiadás ezt nem tartalmazza, és én sem láttam helyénvalónak ezt beilleszteni, mert Rüggeberg munkásságából arra következtetek, hogy ettől jóval kisebb dolgokban sincs otthon.

      “A kiadó megjegyzése:
      Sajnos ez a tankönyv tartalmaz néhány hibát, különösen ami az elemek és néhány betű kapcsolatát illeti. Az eredeti kézirat már nincs meg, így a javítást jelenleg nem lehet végrehajtani. Mivel a kabbala gyakorlatát csak Az igazi beavatás útja VIII. fokozata után kezdheti a mágus, így valós veszélytől nem kell tartani. Mindemellett elővigyázatosságból javasolt, hogy mielőtt a mágus elkezdi a gyakorlatokat, konzultáljon a földövi zóna valamelyik megfelelő elöljárójával.
      Dieter Rüggeberg”

      Rawn Clark ezzel kapcsolatban azt állítja, hogy “Az igazi kabbala kulcsában a kiadó figyelmezteti az olvasót, hogy a könyv »tartalmaz néhány hibát, különösen ami az elemek és néhány betű kapcsolatát illeti«. A leghatározottabban nem értek egyet ezzel a megállapítással. Nincsenek benne hibák, ami az elemek és betűk kapcsolatát illeti. Van egy hiba a »Z« anatómiai megfelelésével kapcsolatban, néhány hiba a hármas és négyes kulcsoknál, és a XI. fokozatban a 72 betűből összetett istennévvel kapcsolatban. De Rüggeberg úr is rámutat, hogy a tanuló mindenesetre ellenőrizze le ezeket a dolgokat a földövi zóna egy lényével, mielőtt hozzáfogna a gyakorlatokhoz.”

      Én messze állok attól, hogy ebben a kérdésben igazságot tehessek kettejük között, mindkét embert pusztán írásai, könyvei (Rüggeberg is írt néhány könyvet és tartott néhány nyilvános vitát az interneten egy kollégájával Bardonról) és néhány személyes levélváltás alapján ismerem. Ezek alapján Rawn Clarkot felé billen a mérleg. Őt mindig hitelesnek tartottam. Minden olyan írásával, amit ellenőrizhető részemről, csak egyetérteni tudok, míg Dieter Rüggeberg írásairól vegyes véleménnyel vagyok. A részletezéstől eltekintek. 🙂

  • Pintér Zoltán2018-12-19 at 08:10 Válasz

    Lemaradt: Azt mindenesetre sajnálom, hogy Rawn Clark nem részletezi, hogy mik ezek a hibák, és szerinte mi a helyes változat.

  • Feri2018-12-20 at 10:46 Válasz

    Szerintem a lényeg itt az, amit Bardon nagyon kiemel: gyakorlati tudományról van szó. Aki intellektuálisan közelíti meg, persze, hogy fennakad sok mindenen. De aki tényleg csinálja, az mire eljut idáig, már elsajátította azt a képességet amivel egyszerűen megkérdezhet mindent a megfelelő tudással rendelkező lénytől.

  • Éva2019-04-25 at 08:50 Válasz

    Úgy gondolom, az alábbi mondatban az “íz” szó helyett az “érzék” helyesebb lenne. Főleg, mert utána is az érzékekről van szó ebben a bekezdésben.
    Tapasztalni fogjuk, hogy egyik vagy másik íz rögzítése könnyebb vagy nehezebb. Franz Bardon összes 139. oldal

    • Pintér Zoltán2019-06-14 at 18:00 Válasz

      Köszönöm! Jól látja, nem íz rögzítéséről, hanem koncentrációs gyakorlatról ír az eredeti. Ennek megfelelően javítottam. Várom a jövőben is észrevételeit, még ha hónapokkal később veszem is észre. 🙂
      “Tapasztalni fogjuk, hogy egyik vagy másik koncentrációs gyakorlat könnyebb vagy nehezebb.”

  • Éva2019-09-20 at 17:54 Válasz

    Hello! 🙂
    Talán hiba:
    338. oldal, Föld-zóna ősintelligenciái:
    8. ASCHMUNADAI leegyszerűsített pecsétje.
    (Úgy gondolom ő a fentebb ismertetett lény, és ezt a sort ki lehet húzni, mert nincs itt pecsét képe. Innentől a számozást javítani kell.)
    16. JOD-HE-VAV-HE
    Komolyan ez a neve, mint a tetragrammaton, a 4 pólusó mágnes, a teremtés szava, Isten titkos neve? Vagy esetleg elírás? (E jelben… jelben? Ő nem intelligencia? Itt jelről van szó… kicsit zavaros nekem, szerintem ez nem idevaló szöveg )
    Köszönöm. 🙂

    • Pintér Zoltán2019-10-06 at 18:24 Válasz

      Köszönöm, hogy felhívta a figyelmemet ezekre. A 338. oldalon azért kell, hogy maradjon a szöveg, mert korrespondál a 432. oldalon található leegyszerűsített pecséttel. A Jod-He-Vav-He pedig az eredetiben is így szerepel, valamint az összes fordításban, ami nekem megvan. Úgyhogy ezt nem bírálhatom felül.

  • Éva2019-10-03 at 07:46 Válasz

    Üdv! 🙂
    Nem fordítási hiba, csak megjegyzés, vélemény:
    Szerintem a víz elemhez a melankolikus temperamentum tartozik.
    Személyiségtípussal foglalkozó könyvek (többet is olvastam, pl. Hallesby Személyiségtípusok, Nyíri-Hack Személyiségkalauz, Littauer Személyiségünk rejtett tartalékai) egyöntetűen azt mondják, hogy a két legérzelmesebb típus a szangvinikus és a melankolikus. A szangvinikus kimutatja, a melankolikus magában tartja a lelkében dúló érzelmi viharokat. A víz elem pedig az érzelemhez köthető.
    Ugyanezen művekben az is benne van, hogy a két leggyakorlatiasabb típus a kolerikus és a flegmatikus. A flegmatikus két lábbal áll a földön, ezért a föld elemhez kötném.

    Amúgy nagy hasznát veszem az egybeszerkesztett, javított műveknek, köszönöm, rendszeresen olvasom, örülök, hogy vannak (mint ahogy ez az oldal is!)

    • Pintér Zoltán2019-10-06 at 18:28 Válasz

      Sokáig nem voltam hajlandó elhinni, hogy Bardon tévedett a melankolikus-flegmatikus felcserélésével. Egyszerűen elfogadtam, hogy ő mondja jól, annak ellenére, hogy korábban másképp tudtam.

      Mikor utánanéztem, és szinte mindenhol melankolikus=föld, flegmatikus=víz, nehezen fogadtam el, hogy szellemi “mentorom” téved, de miután már úgy éreztem magam, mint aki szembemegy a forgalommal, akkor nem lehet mindenki hülye, aki szembejön velem, tehát elgondolkoztam, és el kellett fogadnom, hogy tévedett.

      De, hogy elfogultságom okán még mindig védelmezzem Bardont és önmagam hitét benne, azt gondoltam, hogy szándékosan ejtette a hibát. Hiszen ha nem ejti, akkor én sem bonyolódom bele a kérdésbe nagyon mélyen, és tanulok meg a temperamentumokról szinte mindent, ami elérhető, tehát a hiba csak szándékos lehet. Micsoda öröm járt át, amikor a fia ezt egy interjúban megerősítette!

      Csak aztán teltek-múltak az évek, beszéltem nálam műveltebb emberekkel, köztük olyannal is, akinek sok Bardon-anyag van a birtokában, de nem akarja nyilvánosságra hozni, és ha nem elfogultan, hanem józanul, ésszerűen gondolkozok hideg fejjel, akkor bizony el kell ismernem, hogy Bardon is tévedhet. Egyébként a Bardonhoz tartozó körben mindenki felcserélve használja.

      És ebben a kérdésben nincs „szerintem” vagy „szerinted”, hanem kőbe vésett, az ókortól kezdve, ahogy Hippokratész megalkotta: kolerikus=tűz, szangvinikus=levegő, flegmatikus=víz, melankolikus=föld. Ez nem alku tárgya, bár nem kötelező elfogadni, de a valóságot nem érdekli, hogy ki fogadja el, és ki nem.

      Köszönöm az észrevételt, és a jövőben is várom, így csiszolódunk, tanulunk egymástól.

  • Éva2019-10-15 at 09:49 Válasz

    Szóval Hippokratész a hunyó! 🙂
    Köszönöm a válaszokat! 🙂
    A 118. oldalon írt flegmatikus és melankolikus leírás nekem olyannak tűnik, mintha kiborult volna 2 fiók tartalma, és nem sikerült volna mindent az eredeti helyére visszatenni. Pl. irgalmasságot és levertséget a melankolikushoz tenném (a neve is ezt jelenti), de a lustaságot, lassúságot és nehézkességet a flegmatikushoz. A melankolikustól hiányolom a tökéletesség-mániát és a sértődékenységet, de oké, elfogadom, mindent nem volt cél felsorolni.
    Viszont Hippokratész elem besorolása és Bardon által meghatározott elemek jellemzői közi ellentéteket fedezek fel, és nem értem.
    Bardon szerint a víz elemhez köthető az érzelem, az érzet, a tapintás, az asztrálsík, a belső szervek, a hideg, sötét, összehúzó, mágneses, folyékony.
    A föld elemhez köthető a sűrűség, nehézség, szilárd, szaglás és ízlelés, csontok, izmok, lábak, szaporítószervek, elektro-magnetikus (mindhárom másik elemet tartalmazza), anyag, fizikai sík, öntudat, ösztön.
    Hippokratész szerint a víz elem flegmatikus, a föld elem melankolikus.
    Flegmatikus = közömbös, flegma, nyugodt, higgadt, hidegvérű, érdektelen
    Melankolikus = búval bélelt, levert, búskomor, szomorkás, bánatos
    Kolerikus = heves, lobbanékony, ingerlékeny
    Szangvinikus = heves, ingerlékeny, de gyorsan lecsillapodó
    Ezzel nem értek egyet, hogy egy víz elemet, ami az érzelmeket is jelképezi, hogy lehet kötni egy semleges, közömbös, higgadt, érzelemmentes flegmatikushoz.

    Amúgy ez tényleg csak mellékes, nem ez a lényeg, csak a sok logikus dolog közt ez az ellentmondás nekem kicsit zavaró. De majd megtanulom elengedni és túllépni rajta. 🙂 (És ez tényleg nem fordítási hiba, ha hiba egyáltalán.)

    • Pintér Zoltán2019-10-15 at 16:15 Válasz

      Nem Hippokratész a hunyó. Az a hunyó, aki nem fogadja el a valóságot. Bardonon és az ő körén kívül mindenki más szerint, aki ezzel komolyan foglalkozik melankolikus=Föld, flegmatikus=víz.

      Hippokratész a temperamentumokat testnedvekkel hozta kapcsolatba, és azt állította, hogy az ember akkor egészséges, ha ezek a testnedvek egyensúlyban vannak:

      Sárga epe, görögül ξανθη χολή, xanthe chole – kolerikus (Tűz-elv)
      Vér, görögül αἷμα, haima – szangvinikus (Levegő-elv)
      Fekete epe, görögül μέλαινα χολή, melaina chole – melankolikus (Föld-elv)
      Váladék, görögül φλέγμα, phlegma – flegmatikus (Víz-elv)

      Abban a korban úgy gondolták,

      … hogy a sárga epe túltermelődése agresszivitást vált ki, a harag pedig a májrendellenességet okoz, valamint egyensúlyhiányt a testnedvekben.

      … hogy a vért kizárólag a máj termeli. Ezt a sanguine (lelkes, aktív és társasági) jelleggel társították.

      … hogy a fekete epe fokozott termelődése depressziót okoz és megfordítva, az érzés vagy vélemény csökkenése miatt a máj fekete epével szennyezett vért állít elő. A “melankólia” szó a görög μέλαινα χολή (melaina kholé) szavakból származik, ami “fekete epét” jelent.

      … hogy a váladék (phlegm) apatikus viselkedéshez kapcsolódik, ahogy a flegmatikus szóban fennmaradt. A testnedvekben levő flegmatikusságnak semmi köze nincs ahhoz a flegmatikussághoz, ahogy a mai értelemben használjuk. A Nobel-díjas Charles Richet, a modern tudomány képviselője a következő retorikus kérdést tette fel 1910-ben, amikor a váladék (phlegm) vagy az agyalapi váladékképződését próbálta meg körülírni: “Ez a furcsa folyadék, mely a tumorok, vérszegénység, reuma, a nedvek romlottságának (cacochymia) oka… ez hol van? Ki fogja valaha látni? Ki látta valaha? Mit lehet mondani a testnedvek fantáziadús, 4 csoportba sorolt osztályozásáról, amelyből kettő teljesen képzeletbeli?”

      Tehát a mai, tudományos értelemben vett közhasználat szerinti szavak nem azonosak az antik korban használt megjelölésekkel. Én ettől többet már nem tudok hozzátenni a valóság védelmében, esetleg a lenti linket, ahol egy táblázat és egy ábra látható, de többet ehhez a témához már nem szólok hozzá itt.

      https://drive.google.com/open?id=1WrcsXovl76Ls80H-j_yKVwPlMvH-c-xg

      • Névtelen2019-10-15 at 16:28 Válasz

        Helyesbítés: “és megfordítva, az érzés vagy vélemény csökkenése miatt a máj fekete epével szennyezett vért állít elő.” Ez így értendő: “és megfordítva, a visszafogott érzés (érzelem) vagy vélemény miatt a máj fekete epével szennyezett vért állít elő.”

  • Éva2019-10-15 at 11:12 Válasz

    Most már értelmet nyert számomra Bardon “tévedése”. 🙂
    Nem Bardon tévedett, hanem Hippokratész! Vagy hibásan maradt fenn az ő jó elgondolása.
    Bardon csak ezt igyekezett korrigálni. Ezért flegmatikus Bardonnál a föld és melankolikus a víz. Ellentétben Hippokratésszel. Mert – gondolom én – hogy is lehetne az érzelemgazdag víz a közönyös flegmatikussal analóg?

  • Éva2019-10-19 at 13:17 Válasz

    Vehuiah – Vehutah
    394. oldal. Szerintem elírás, Vehuiahnak nézem az eredeti fordításban, bár a talpas betűk miatt nagyon hasonlónak látszik a két nagybetűs alak.
    Hahuiah – Hahutah
    396.
    Amúgy szuper a fordítás és az új fordítás, nagy hasznát veszem, nem kötekedésből írom a hibákat, ha hibák, hanem mert több szem többet lát. Köszönöm a munkát és fáradságot! 🙂

    • Pintér Zoltán2019-10-24 at 04:52 Válasz

      Köszönöm! Ezt már korábban javítottam. Szerintem érdemes letölteni a dokumentumot még egyszer, mert időközben sokat javítottam rajta. https://franzbardon.webs.com/ Persze, hogy nem kötekedés. Minden apróságot örömmel veszek, mert így csiszolódik a könyv.

  • Éva2019-10-21 at 17:50 Válasz

    Nem tudom, hogy fordítási hiba-e, vagy az eredeti könyvben is ez van, de ez ellentmondás:
    A 150. oldal szerint a mentál szférában van idő, míg a többi helyen a mentál szférában/ síkon nincs idő.

    150. oldal:
    Az Akasha-elvben történő munkák tér és idő nélküliek: a mentálszférában az idővel;
    az asztrál szférában a térrel (formával és színnel); az anyagi világban idővel és térrel egyszerre
    operálunk.
    vs. 122. oldal:
    Az anyagi sík időhöz és térhez kötött. A szellemet átformáló átmeneti asztrálsík térhez
    kötött, míg a mentálszféra idő és tér nélküli.

    Továbbá az 540. és a 642. oldal is a mentál sík tér és idő nélküliségéről beszél.

    • Pintér Zoltán2019-10-24 at 04:58 Válasz

      Ezek az ellentmondások nekem is feltűntek, már amikor legelőször olvastam, sajnos az eredetiben és mindkét angol fordításban is így vannak írva. Ezekkel nem tudok mit kezdeni, kénytelen voltam így hagyni. Ha szerkesztő lennék egy kiadónál, az ilyeneket egy piros jelölőfilccel áthúznám, és visszaküldeném a szerzőnek, hogy pontosítsa. Bardon esetében erre nem volt lehetőség a vasfüggöny miatt.

      • Pintér Zoltán2019-10-24 at 05:08 Válasz

        Szerkesztés közben gondolkoztam azon, hogy az ellentmondásokra lábjegyzetben majd felhívom a figyelmet, de aztán ezt elvetettem, mert ha nem tudom a helyes választ a tévedésekre, akkor felesleges felhívni rájuk a figyelmet és a levegőben hagyni a választ. Ahol meg tudtam, hogy mi a helyes, ott nem lábjegyzetben, hanem magában a szövegben korrigáltam. Így gördülékenyebb az olvasás, nem akad meg, és nem filózik az ember feleslegesen a hibákon, amik végül odavezethetnének, hogy a kevésbé kitartó emberek Bardon nyakába varrnák sikertelenségük okát, holott a könyv még a legpongyolább kiadásában is megfelelő a haladáshoz.

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé.


Scroll to Top