30 napos kihívás

Közeleg az idő: Végre fogj bele komolyan és tedd meg!!! Válaszd a sikert és a szabadságot!
Nyilván azért érdekel téged ez a téma, mert érzed, hogy nem igazán megy neked a pozitív gondolkodás – még.
Most itt az alkalom, hogy TÉNYLEG belevágj és megcsináld!
A kezdő időpont: 2018. október 9. (Ez egy jelképes időpont, mivel a pozitív gondolkodás egész életre szóló program. Bármikor csatlakozhatsz, pl. MOST!)

    Nagyon egyszerű gyakorlatról van szó, ami kipróbáltan működik. Talán túl egyszerűnek is tűnik, mivel nem kell bonyolult gyakorlatokat, meditációkat végezni, és még pénzbe se kerül.

    Végső soron roppant egyszerű pozitívan gondolkodni: A negatív gondolatainkat észleljük, majd lecseréljük pozitívakra.
Ez a helyettesítés elve alapján történik, mivel elménk egyszerre csak egy gondolattal tud foglalkozni.

    A “tananyag” alapvetően Earl Nightingale – A legfurcsább titok című műve. Ez meghallgatható a Youtube-on és megvásárolható könyv formátumban is. Célszerű sokszor meghallgatni és a könyvet is elolvasni.
A könyv vezérfonala ez a mondat: “Azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk.
Ezt olyan egyszerű, érthető és inspiráló módon fejti ki a szerző, hogy a hanganyagot, amelyet eredetileg egy kis csoportnak készített, sokszorosítani kellett, mert a hallgatók azonnal haza akarták vinni. Hamarosan milliós példányszámot ért el hanglemezen (ez az ötvenes években történt), és az egész ún. önfejlesztő iparág alapjául szolgált.
    A mű tartalmaz egy 30 napos programot, ami már eddig is rengeteg ember életét kormányozta pozitív irányba. A 30 napos kihívás is arról szól, hogy ezt csináljuk együtt.
A lényeg egyszerű: nem gondolunk arra, amitől félünk, nem rágódunk negatív dolgokon, hanem arra a célra gondolunk, amit el akarunk érni.
Ehhez “URALNUNK KELL A GONDOLATAINKAT!” Ez annyira fontos, hogy így, nagybetűvel szerepel a könyvben.

Erről szólnak Franz Bardon – Az igazi beavatás útja című művének már a legelső fokozatán a szellemi gyakorlatok. Tehát e nagyszerű műnek már az első gyakorlataival szert teszünk arra a képességre (pontosabban elkezdjük használni és edzeni a már meglévő képességünket), amivel életünket gyökeresen megváltoztathatjuk. Eszerint ha képesek vagyunk tudatosan észlelni a gondolatainkat, akkor ki is cserélhetjük őket.
Bardon szellemi gyakorlataival visszaszerezzük a legfontosabb természetes képességünket: az elménk, és ezzel életünk irányításának képességét.
Természetesen ha csak Nightingale könyve alapján cselekszünk, az önmagában is működik, a gondolkodásunk feletti uralmunk akkor is lassan, de biztosan növekszik, ha eleinte naponta csak néhány alkalommal ébredünk rá arra, hogy éppen mire gondolunk és azonnal közbeavatkozunk, ha a gondolat negatív. Viszont ha külön, célzottan is gyakoroljuk a gondolaturalást, akkor lényegesen biztosabban, gyorsabban és könnyebben érünk el sikert.

    Talán sok mindent hallottál, tanultál, olvastál már a pozitív gondolkodásról, a vonzás törvényéről, a gondolat teremtő erejéről, önszuggesztióról, szokásokról. És talán már a könyöködön jön ki… Valójában nem sokat számít, hogy mekkora lexikális tudásod van róla, milyen a véleményt alakítottál ki, mert az elméleti tudás önmagában még nem segít: ezt csinálni kell. Egy könyvtárnyi irodalom sem helyettesítheti a tényleges cselekvést.
Ez a rövid könyv is bizony rengeteg kutatás eredménye, de a lényege a gyakorlat. Ahogy kerékpározni, vezetni, de igazából még járni se lehet rendesen begyakorlás nélkül, a gondolaturalást és a pozitív gondolkodást is be kell gyakorolni. Ezért a legfontosabb a kitartás. Ezáltal egy szokást alakítunk ki, amire 30 nap elegendő, vagyis ha képesek vagyunk ennyi ideig odafigyelés és a gondolatok tudatos cseréje révén pozitívan gondolkodni, akkor legkésőbb a 30. nap után már magától fog menni. Ha nem sikerül, még mindig újrakezdhetjük a 30 napot. De utóbbi nem jelenti azt, hogy az addigi erőfeszítésünk kárba vész, hanem egyre jobban és jobban fog menni.

Hogyan észleljük, hogy a gondolkodásunk negatív?

  1. Gondolatfigyeléssel. A gondolatfigyelés gyakorlat növeli a gondolatainkra való tudatosságot.
  2. Az érzelmek megfigyelésével: a negatív gondolatok negatív érzelmekkel járnak, tehát ha rosszul érezzük magunkat, feszültek vagyunk, akkor ideje megvizsgálnunk a gondolatainkat.

Hogyan cseréljük le a negatív gondolatot pozitívra, és az mi legyen?
Néhány gyakorlati ötlet:

  1. Olyan pozitív célt tűzzünk magunk elé, amire tényleg, valóban vágyunk. Érdemes alaposan átgondolni, és átérezni, akár gyerekkori álmainkra visszaemlékezve. Nem babra megy a játék: “Azzá válunk, amire a legtöbbet gondolunk.”
    Amit mások várnak el tőlünk, bármennyire is belénk sulykolták akár gyerekkorunktól kezdve, az nem a miénk.
  2. MOST
    Nem a jövőben, nem majd, hanem most, mert a tudatalatti számára nem létezik idő. Ha a jövőbe tesszük a célunkat, akkor egy fiktív tartományba helyezzük, márpedig a tudatalatti földhözragadtan gyakorlatias. Valójában minden csak most létezik, erőnk, hatalmunk a most-ban van, valóságunk attól függően változik, amit most teszünk, érzünk, gondolunk. Tehát amit szeretnénk megtapasztalni, azt most kell belül megteremtenünk, és ami belül már megvan, akár pozitív, akár negatív, azt fogja a külvilág is visszatükrözni.
    “A bőség csak azokhoz áramlik, akiknek az már megvan. Ez szinte igazságtalanságnak hangzik, pedig természetesen nem az, hanem: egyetemes törvény. A bőség és az ínség is belső állapot, ami aztán a valóságodként jelenik meg. Jézus ezt így fogalmazza meg: »Mert akinek van, még kap hozzá, akinek pedig nincs, amije van, azt is elveszik tőle.« ” (Eckhart Tolle – Új Föld)
  3. Minél több érzékszervünket és elménk lehető legtöbb képességét célszerű bevonni:
    Itt nem csak elKÉPzelésről, vagyis vizualizációról van szó, bár a pozitív vizualizáció önmagában is jó természetesen. Illetve aki hangok, érzések, vagy benyomások formájában tud jobban elképzelni, annak természetesen úgy a legegyszerűbb.
    A hatás sokszoros ha több érzéket vonunk be, több érzék erősebb programozó hatással bír a tudatalatti számára, mert így sokkal valóságosabb az elképzelés. Így, mivel komolyabb feladatot kapott, elménk kevésbé lesz hajlamos visszatérni a negatívumokhoz; hatékonyabban és többet dolgozik a pozitív célon. Tehát mit látok, hallok, érzékelek bőrömön (tapintás, hőérzet), milyen ízt, illatot érzek a célom megvalósulásakor?
    Ezeket szintén lehet Bardon könyve alapján fejleszteni (a 2. fokozattól).
    Pl. ha új gépkocsi a célod: Lásd a műszerfalat, az utat, a szélvédőn át az elsuhanó tájat; halld a motor, a gumik, a rádió, a navigátor hangját; lásd és érezd a kezedet a kormányon, izmaid feszülését, a haladás keltette rázkódást, a légáramlást, a napsütés, a fűtés, a klíma, hőjét/hűvösségét az arcodon; az új kocsi kárpitjának illatát; érzékeld, ha más is ül még a kocsiban; képzeld el a többiek pozitív reakcióit, ahogy megdicsérik a kocsidat, stb. azzal a tudattal, hogy ez már így van, a kocsi már a tiéd.
  4. Érzelmek bevitele
    Milyen érzelmet érzek most, hogy célomat (képzeletben) elértem? Természetesen pozitív érzelmeket kell érezni, ezek fontosak, ezek adják az energiát. Minél több érzelmet viszünk az elképzelésbe, az annál jobban és tartósabban ragadja meg az elménket, és annál nagyobb erővel tör a megvalósulásra.
    Vagyis a mentális gondolat, az asztrális érzelem energiája révén (forma és és erő) jelenik meg fizikai szinten (síkon) is.
  5. Ellentmondás némítása
    Célunk elképzelése közben különösen figyeljünk, mert észlelhetjük, hogy egy hang megszólal: “Nem fog sikerülni”, “Ez nekem nem megy”, Nem hiszek benne”. Ezt azonnal el kell némítani (Carolyn Deal tanítása).
  6. Önhipnózis
    Elménket fokozott hatékonysággal programozhatjuk alfában Agykontroll, vagy más, önhipnózison alapuló technika révén (a könyvajánlóban van erre vonatkozó irodalom). Nagyon segíti, de nem helyettesíti az egész napos pozitív gondolkodást.
    Egyben alfában végezhetünk gondolat-nagytakarítást szimbólumok segítségével: Pl. elménket kertnek képzeljük, ahonnan a negatív gondolatokat, mint gyomokat eltávolítjuk és a pozitív gondolatokat virág képében ültetünk a helyükre.

Ok-okozati viszony feltárása
    Sokat segít, ha összeírjuk, hogy milyen események valósultak meg, amelyeket korábban elképzeltünk.

Itt könnyen a tyúk és a tojás dilemmájába ütközhetünk: melyik az ok és melyik az okozat. Azért gondolkozunk egy eseményen, mert bekövetkezett, vagy már korábban sokat gondoltunk rá, és ezzel vonzottuk be?
A valóságban a gondolat volt előbb, az az ok, az adott esemény pedig az okozat. Tehát érdemes alaposan végiggondolni és el is írni, hogy korábban mi volt az, amire sokat gondoltál, és az hogyan valósult meg. Én sok ilyet találtam, és a “papírforma” érvényesült: az valósult meg, amire sokat gondoltam, és érzelem (energia) volt benne.

Mit NE tegyünk?
    Ne csapjuk be magunkat! Nem arról van szó, hogy a nemkívánatos jelenségeket jónak hazudjuk, vagy a szőnyeg alá söpörjük! A hazugság és az elfojtás nem válik be. Arról van szó, hogy figyelmünket arra összpontosítsuk, amit szeretnénk, és ne a negatívumokra. Ha egy problémán rágódunk, másokat hibáztatunk, azzal csak megerősítjük; viszont ha tudomásul vesszük, hogy ez van, és a megoldására koncentrálunk, az pozitív feladat az elmének.

A két boríték (Napoleon Hill)

„Minden egyes emberi lény – folytatta Mr. Carnegie – aki csak a Földre születik, magával hozza azt a képességet, hogy teljes egészében ura lehet az elméjének, és annak végtelen hatalmát bármilyen – neki tetsző – célra irányíthatja. De a születés pillanatában, képletesen szólva, két lepecsételt borítékot hozunk magunkkal” – magyarázta tovább Mr. Carnegie.

„Az egyik borítékon ez áll: „Mindaz a bőség, amit élvezhetsz, ha elmédet uralmad alá rendeled, és a neked tetsző dolgokra irányítod.”

„A másikon pedig ez áll: „ A büntetés, amit azért kell fizetned, mert elmulasztottad, hogy átvedd a hatalmat fölötte, és megfelelőképpen irányítsd az elmédet.”

„És most hadd mondjam el neked, hogy mit tartalmaz ez a két lepecsételt boríték.

Abban, amelyre az van írva, hogy Bőség, a következő javak találhatók: jó egészség, lelki béke, olyan munka, amit szeretettel, szívesen végzel, a félelem és aggodalom teljes hiánya, az élethez való pozitív hozzáállás, olyan és annyi anyagi gazdagság, amit és amennyit magad választasz.

Az a boríték, amelyre az van írva, hogy Büntetés – folytatta Mr. Carnegie – egy olyan listát tartalmazz, amely felsorolja mindazt, amivel fizetnünk kell azért, hogy nem vettük át az uralmat a saját elménk fölött: betegség, félelem és aggodalom, kétely és határozatlanság, frusztráció és kedvetlenség, szegénység és hiány, és még egy csomó más gonosz indulat, úgymint irigység, féltékenység, düh, gyűlölet és babona…”

 


Scroll to Top